STÍLER

1. A TERÁPIA NEM BARÁTSÁG

Ha összefuttok valahol véletlenül, és nem csak egyszerűen odaköszöntök egymásnak, hanem megisztok egy bambit is, vagy ha vég nélkül írogattok egymásnak a Facebookon, akkor valami gond van.
 

Az életben sok példa van a kettős vagy többes kapcsolatra, azaz arra, hogy valaki több szerepkörben van jelen az életedben. A barátod, az alkalmi szeretőd, vagy a főnököd, esetleg az üzlettársad egyben. Egy tisztességes terapeuta azonban CSAK a terapeutád, és nem a barátod egyben. Ha viszont a barátod, akkor nem a terapeutád. Egy barátságnak nem kell, hogy célja legyen, egyszerűen csak kedvelitek egymást, szerettek együtt lenni. Csak úgy. A terapeutájával azonban nem csak úgy találkozgat az ember, egy terápiának célja van, amit a terápia elején a terápiás szerződésben vállalunk.

Egy barátság jó esetben kölcsönösségen, hasonló elvárásokon, egyenlőségen alapul. A te érdeklődésed, szükségleteid, vágyaid, véleményeid állnak szemben a barátodéval. A terápia nem ilyen. Műfaja szerint kifejezetten egyoldalú, a terápia rólad szól, és nem rólatok. A terapeuta minden szava, viselkedése csak egy célt szolgálhat, a kliens támogatását, fejlődését, gyógyulását. A terapeuta nem használhatja az üléseket vagy a terápiás kapcsolatot arra, hogy saját igényeit elégítse ki velük. Ha úgy érzed ez nem így van, nem vagy jó helyen.

2. A JÓ TERÁPIA MEGERŐSÍT EMBERI MÉLTÓSÁGODBAN ÉS SEGÍTI AZ ÖNÉRTÉKELÉST

A jó terápia a lelki egészség megteremtéséről és megtartásáról szól. A lelki egészség elérése azonban önmagában nem cél, sokkal inkább egy mentális állapot, ami lehetővé teszi, hogy elérd céljaidat.

A lelki egészség a jogosítványod, a vezetői képességed, nem az úti célod. A hasonlatnál maradva a terapeuta pont ezért nem a sofőröd, hanem az oktatód. Mire valaki pszichológushoz fordul, már valószínűleg sokszor és sokan ítélkeztek felette, az is biztos, hogy ellátták számtalan kéretlen tanáccsal az ismerősök, barátok, házastársak, kollégák, főnökök, szomszédok...

Pont ezért, egy normális pszichológustól nem ezt kapod, még akkor sem, ha a sztárpszichológusok ilyen-olyan médiaszerepléseik alkalmával gyakran adnak velős tanácsokat. Az igazi pszichológus nem ad tanácsot. Ehelyett gyógyító, korrektív élményt nyújt. Megért, figyel rád, együtt érez veled, elfogad és bátorít. Mondanom sem kell, hogy nem kezel le, nem aláz meg, nem apáskodik/anyáskodik, nem bántalmaz, nem hagy magára, nem manipulál, nem csal, nem hazudik.

3. A JÓ TERÁPIA ŐSZINTE

A való életben manapság ritkák az őszinte beszélgetések. Vagy mert sekélyesek a találkozásaink, vagy mert félünk megnyílni, hogy nehogy ellenünk használják később, amit kimondunk, félünk, hogy bántanak minket. Félünk őszinték lenni, mert félünk bántani, és megbántódni. A privát szférának valahol pont ez a lényege, hogy megtarthatom magamnak azt, hogy ki vagyok valójában és kifelé mutathatom egy másik arcomat, azt, amilyennek szeretném, ha látnának.

A terápia nem ilyen, a terápiában az igazság biztonságos, nem fognak eldobni, kiközösíteni, megítélni azért, amit érzel, gondolsz. A terápiás ülés az őszinte beszélgetések tere és ideje.

4. JÓ TERÁPIA = JÓ TERÁPIÁS SZÖVETSÉG

Általában véve igaz, hogy a rapport (azaz a megfelelő érzelmi kapcsolat, bizalom, tisztelet) a terapeuta és a kliens között már fél siker. Ez a kapcsolat az, ami igazán gyógyít, enélkül nincs terápia. Lehet a terapeutád sztár a szakmájában, lehet többoldalas a CV-je, kerülhet 20.000-be egy ülés nála, ha nem érzed a kapcsolódást, ha nem klikkeltek, ha nem érzed jól magad vele az első néhány alkalom után sem, akkor jobb, ha odébb állsz. Nem vagytok egymáshoz valók.

5. A JÓ TERÁPIA ERŐSÍTI A KOMPETENCIÁT ÉS FÜGGETLENSÉGET

A jó terapeuta nem megoldja a problémáidat, hanem hozzásegít ahhoz, hogy javuljon a problémamegoldó képességed. A terápia folyamatában javul az ellenálló képességed, a problémamegoldó képességed, egyre jobban tudsz dönteni, függetlenebbé válsz, jobban megállod a helyed az életben. Ha ilyesmit nem tapasztalsz, akkor túl sok minden nem történik. Ha úgy érzed, hogy egyre jobban függsz a terapeutádtól érzelmileg, az biztosan nem jó jel.

6. A JÓ TERÁPIA SZÁMÍTÁSBA VESZI A MÚLTAT

Az „itt és most” kifejezés a pszichológiából átszivárgott a közbeszédbe. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne kellene a kliens élettörténetét figyelembe venni. Nem biztos, hogy a múlton kell kérődzni a végtelenségig, de egy biztos: ismerni kell azt.

Mindannyian jövünk valahonnan, az élményeink nagyon sok mindent kijelölnek belső érzelmi világunkban. Az élettörténet egy térkép, aminek segítségével jobban megérthető bárki viselkedése. A múlt nem biztos, hogy befolyásolja a jelent, de egész biztosan sok mindenről informál minket.

7. A JÓ TERÁPIÁBAN A VÁLTOZÁS A KLIENS EREDMÉNYE

Ahogy a szülők túlértékelik a nevelés jelentőségét, úgy gyakran a terapeuták is saját hatásukat egy-egy kliens sikerében. Egy terapeuta hatása a terápiás folyamatban másodlagos a kliens motiváltságához, erőforrásaihoz, társas támogatottságához képest. A vicc teljesen igaz: Hány terapeuta kell egy villanykörte cseréjéhez? Kettő vagy három, de a körtének is akarnia kell a változást.

8. A JÓ TERÁPIA A KLIENS SZUBJEKTÍV VILÁGÁVAL ÉS VILÁGÁBAN DOLGOZIK

Egy jó terapeuta érti, hogy az egyén élményei valójában szükségszerűen mindig egyediek. Mások a génjeink, más az élettörténetünk. Ahhoz, hogy megértsük a klienst, ismernünk kell az ő belső érzelmi világát. A terapeuta megismeri és használja azt a belső nyelvtant, ami a kliens érzelmi világát igazgatja.

9. A JÓ TERÁPIA TÁMOGAT, TANULÁSRA KÉSZTET ÉS CSELEKVÉSRE ÖSZTÖNÖZ

A jó terápia több szinten is munkára fogja a klienst: érzelmi, értelmi és viselkedéses szinten is. Első körben a terápia folyamatában a terapeuta a kliens empatikus megértésére fókuszál többnyire, ilyenkor megteremtjük és megerősítjük a terápiás szövetséget, majd a kliens személyiségét, belső világát, személyes történetét, körülményeit megismerve, az ő koordináta rendszerének szabályai szerint, új nézőpontokat, új kommunikációs és érzelemszabályozási stratégiákat próbálunk találni.